2008.11.16-án, Telihold után 3 nappal világra jön Marcel, szerelmünk gyümölcse.

A történet diohéjban/időrendben:

• 0.10: Linda felkelt, hogy elment a magzatvíz
• 0.20: beérünk a Höchst-i Klinikára, ott megállapítják, hogy valóban nem fals alarm, jönni fog a baba
• 0.30: Lindára feltesznek egy (babát mérő) EKG-t és egy Kontrakció-mérőt félórára
• 1.05: baba, mama jól vannak. Fájások még nincsenek
• 2.05: en hazamegyek aludni, Lindát felköltöztetik a váróba, ahol várja a fájásokat(Klinika A4R, kiderül, hogy itt lesz majd a Wochenbett is, ha már meglesz a baba, de ezt ekkor még nem tudjuk)
• 2.30: Lindának elindulnak a fájásai.
• 8.30: kezd megnyílni a méhszáj (ekkor már benn vagyok a kórházban)
• 9.30: a méhszáj megnyitása érdekében fürdőt veszünk,azonban Linda teste rosszul reagál, láz és hidegrázás gyötri, kiszállunk
• 11.00: bejön a Hebamme ellenőrizni, a méhszáj kb. 2 cm-re kinyílt (2.5 óra alatt)
• 13.30: újabb ellenőrzés, még mindig csak 4 cm-re nyílt ki a méhszáj, kezdek aggódni Linda miatt, hiszen láthatóan nagy fájdalmai vannak. A baba feje beül a medencébe.
• 15.00: kérünk fájdalomcsillapítót, hogy esetleg azzal kibíthatóvá válnak a fájdalmak, de nem. Most lépünk be a fájások 12. órájába
• 15.30: a fájdalomcsillapító semmit nem hat Linda szerint, kérünk PDA-t, epidurális érzéstelenítőt. Linda rögtön megkönnyebbül. Átrakják a szülőágyra
• 16.30: A méhszáj 9.5 cm-re kinyílt, megnyílik az út a baba előtt. Jó hír, hogy nincs nagyobb fájdalom. Linda oxitocin-t kap, hogy a méhösszehúzódások segítsenek a babát nyomni kifelé. Közben ő is elkezd igyekezni. Én simogatom Lindát, masszírozom a csipőjét, hogy lefele nyomódjon benne a baba feje.
• 16.45: megkezdődik a végkifejlet. Erős adagokban 10 percenként erősítve 10mg/20mg/30mg oxitocin, tolófájások megjönnek, ami Linda szerint labdába sem rúg a kezdeti méhszájnyitási fájdalomhoz képest (én láttam mindkettőt, sztem sincs)
• 17.00: a baba feje megjelenik a méhszájban, de a tolófájás után visszacsúszik. A Hebamme kér egy orvost, aki MINDKÉT kezével teljes erőből nyomja le Linda hasát, a Hebamme közben húzza a babát, hogy ne menjen visszafelé a szülőcsatornában, én pedig feszítem Linda nyakát a mellkasára, hogy a tolófájást a hasából nyomja utána.
  Az orvos gátat vág, hogy legyen elég hely a fejnek. Én próbálok helytállni, Linda fájdalmai már nem annyira erősek, mint a méhszájnyitásnál, de bevallom magamnak, hogy ennyi vért nem szívesen látok a szeretteimből folyni.
• 17:05 Marci feje kijön, és a második nyomásra a kicsi teste is kijön a méhből. Szerencsére azonnal felsír, és megnyugodva halljuk az orvos hangját: "Gratulálok Önöknek egy szép, egészséges fiatalemberhez!"
• 17.06: egy pillanatra elviszik Marcit megvizsgálni, én pedig aggódom Lindáért, mert sok vért veszít. Marci 1-perces APGAR-tesztje: 9 pont (max. 10: lila bőrért veszített 1 pontot). Megszületik a placenta is. Szép, kék színű, belülről vörös a vértől.
• 17.07-17:10: Marcit rögtön mellre tesszük Lindának, ő pedig mosolyog párás tekintettel, mert a megszült kisfiát most látja először. Az alhas alatt a szülőágy csupa vér, én segítek az orvosnak tartani az ollót és kivenni a cérnát a gátseb bevarrásához.
• 17.10: Marci 5-perces APGAR-teszt: 10 pont (max.). A Hebamme lemosdatja a magzatmázat Marciról.
• 17:15: Marci 10-perces APGAR-teszt: 10 pont (max.)
• 17.20-17.45: Az orvos befejezi a gát varrását, ad helyi érzéstelenítőt. Mindhárman nagyon kimerültek vagyunk.
• 17.45-19.30: átmegyünk a szomszédos szobába, ahol Lindából kezd kimenni az érzéstelenítő. Marci nyugodtan alszik Linda karjában.

Engem hazaküldenek a kórházból, így megfogalmazom Marci nevében üdvözlőkártyáját:

ez uton szeretnem bejelenteni, hogy megerkeztem a Fold nevu bolygora,
fobb parametereim: 50cm, 3450g, 32cm fejatmero (37.hetre).
(kb. 15 oras vajudas utan)
 

Anya es en is jol vagyunk, Anyanak kellett gatat vagni, en pedig kicsit
raorditos kedvemben voltam, amikor kijottem a napvilagra

(ami ugye ennyi hercehurca utan ertheto is...).


Nagy Marcel
szuletes idopontja es helye: 2008.11.16 17:05, Frankfurt am Main