28.heti orvoslatogatason voltunk Pocaklakoval. Terheleses cukorvizsgalat
volt esedekes,igy ehgyomorral kovalyogtam be a rendelobe,taskamban
a glukozsziruppal. Ujjbegybol vervetel reggel 8-kor,utana szirupivas,
1 ora szunet utan ismet vervetel,majd az utobbi megismetel ismet egy
ora mulva. Nem is volt olyan borzalmas az a lotty,amit megitattak velem,
rosszabbra szamitottam. Ize a rostos szololevel vetekedett. Ekkor mar 10
ora is elmult. Majd el aludtam kozben,mert a vernyomasom "is" a padlon
fekudt. Szerencsere a vasam is rendbejott,es a vercukrom is a normalis
ertekek kozt all. Ezutan meglepi volt,beinvitaltak egy szamomra
meg ismeretlen,de igen kellemes hangulatu szobaba,ahol rakapcsoltak
egy CGT keszulekre,ami a baba szivhangjat vizsgalja. Ott kuncogtam
magamban,mert a Kisbogyo erezte,hogy raraktak valamit anya hasara,
es - Meg kell vizsgalni mindent !-cimszo alatt egybol megtapicskolta,
mi is lehet az. Kozben figyeltem a szivvereset es azon gondolkoztam,
hogy vajon ma megmutatja-e magat.Jo volt hallani,hogy hogyan ver a szive.
Majd vegre  jott az ultrahangvizsgalat. Kb 20 percig nezegette a babat
az orvos ,szokasahoz hiven most sem szolt semmit. Ugy kellett kerdeznem
tole. Harapofogo segitsegevel kinyogte,hogy 1200 g,es minden tokeletesen
mukodik Nala. Emlekszem,meg a szules varhato idopontjat sem ohajtotta kozolni
velem,ugy olvastam kesobb otthon a kismamakonyvben. Meg jo,hogy hogy
otthon mindent elolvasok a konyvekben es a neten az aktualis temakkal
kapcsolatban,igy korulbelul kepben vagyok,mi zajlik bennem epp. Most
be is akarta fejezni a vizsgalatot,mire ismet kerdeztem tole,hogy
a nemet meg sem nezzuk? Na,gondoltam,mihelyt megszulunk/megszuletunk
rogton uj orvost keresunk. A kovetkezo pillanatokban  kisbabam
elkergette a sulthal doki energiamezejet,es anya legnagyobb meglepetesere
megmutatta kis tojaskait.:) Hat,sikerult meglepnie,mert en nagyon,de ugy igazan nagyon kislanynak
ereztem. Az elso meghokkenest aztan gyorsan felvaltotta a merhetetlen orom,
hisz igy meg kozelebb ereztem Ot magamhoz. Alig vartam,hogy kierjek a rendelobol,
es felhivhassam Istvant. Hazafele menet a buszon ulve elhessegettem magamban a
szoszi copfos,csajos hangulattal teli gondolataimat,es hirtelen megtamadtak az
eddig fel nem tett kerdeseim: Mit kell tenni egy kukaccal? Mi lesz,ha ferfiuralom
lesz otthon? Focimeccs,autoverseny,vasutasnapok a Nagy csaladban? De vegul,ahogy
visszagondoltam azokra a regi szep idokre,mikor batyam fia es lanya szulettek es
bepillantast nyerhettem a mindennapjaikba,igy belegondolva teljes mindegy
volt,hogy milyen tipusu feladatok es jatekok vartak az ember fiara,lanyara es nagy
neniere,igy is ugy is szep volt minden. Este aztan Istvannal is atbeszeltuk a dolgokat
es arra jutottunk,hogy igazabol az egeszsegnel nincs is fontosabb,es amugyis csak a
koztunk levo harmoniank merete novekedett csak,semmi mas nem valtozott.:)
Igy hat,viszlat a buta beceneveknek,minthogy: Tunderbogyo,Pocak Berci,Kismano.Eddig
Levente es Marcell nevek kozt vacilaltunk,mara mar azonban hatarozottan eldolt,Marcell
lesz Okegyelme.:) Bar,ahogy mar ismeretes,ugy sem birok magammal es a Makk Marci,nameg az
elmaradhatatlan Rugolab mindig jelen lesz a porondon.:))
Es meg valami. A vizsgalat alatt vegig cumizott. A doki probalta a mikrofonjaval finoman
elmozditani a kezet az arca elol,hogy rendesen meg tudja vizsgalni,de o hajthatatlan
volt. A cumizas mindenekelott!:)